Blog
Írj, amiről akarsz? – Betiltott világsikerek
Ma Magyarországon az irodalmi cenzúra már direkt módon nem létezik – nyilván különböző piaci tényezők, személyi befolyás indirekt módon mindig hatással lehet egy könyvre, vagy egy szerző munkásságára –, a szocializmus idején azonban százával kerültek könyvek tiltólistára. Érdekesség képpen itt megtekinthető az 1945-ben Magyarországon betiltott könyvek listája.
Talán nem gondolnánk, de az Egyesült Államokban még most is évről évre összeálítják a tiltott könyvek listáját, ami bár nem jelent valódi cenzúrát, de felhívja a figyelmet egyes könyvekre, melyek – első sorban a fiatalabb korosztály számára – károsak lehetnek (nem meglepő módon ezen A szürke ötven árnyalata is helyet kapott 2015-ben).
A bátor, újító tartalmú könyvek – mégha eredendően nem is ilyen céllal készülnek – mindig kettős hatást érnek el, egyszerre váltanak ki ámulatot és felháborodást. Ez pedig nem egyszer vezetett cenzúrához vagy irodalmi perhez, aminek az irodalomtörténet több korszakos alkotása is áldozatul esett. Ezekből szedtünk most össze tizet.
D. H. Lawrence: Lady Chatterley szeretője
A könyv először 1928-ban jelent meg Firenzében magánkiadásban, majd a Penguin Books 1960-ban döntött a teljes erdeti szöveg megjelentetése mellett, amivel egyesekszerint az igazi szexuális forradalom és a világirodalom talán egyik leghíresebb pere is kezdetét vette. A Királyság kontra Penguin Books perben számos ismert angol irodalmi név (pl. E M Forster, Cecil Day-Lewis, Rebecca West és Richard Hoggart), sőt még Woolwich püspöke is a mű védelmére kelt, aki a vád kérdésére, hogy ezt a könyvet szerinte keresztények is olvashatják-e, igenlő választ adott. A per 1960 október 21-november 2. között tartott és végül a kiadó felmentésével zárult. A könyv ezután szinte egyből best-seller lett: 15 percen belül 300 darabot adtak el belőle, majd 3000 további darabra kaptak rendelést, sikere pedig azóta is töretlen, bár trtalma már közel ne tűnik olyan meghökkentőnek, mint megjelenésekor.
Aldous Huxley: Szép új világ
A kizsákmányolásra épülő kényelemhez hozzászokott “szép új világról” íródott figyelmeztető történetben a cenzorok sok nem elfogadható pontot találtak. Írországban a vallás és a hagyományos családmodell elleninek vélt tartalma és kemény nyelvezete miatt tiltották be, Indiában pedig a regényt pornografikusnak bélyegezték, amiért olyan világot mutatott be, ahol a nemi életet már fiatal kortól támogatják rekreációs okokból.
Henry Miller: Ráktérítő
Miller könyvét általában úgy jellemzik, mint ami nyílt szexualitása miatt vált ismertté – épp ez volt azonban, ami meg is nehezítette sorsát. Először 1934-ben , Párizsban jelent meg, de eztán az Egyesült Államokban betiltották. 1961-ben aztán az államokban újra kiadták, aminek per lett a vége, így téve próbára a frissen elfogadott pornográfia ellenes törvényeket. 1964-ben végül a bíróság engedélyezte a terjesztést. Szerepe az amerikai irodalomban nagyban hasonlít a Lady Chatterley szeretőinek angliai hatásához, és ugyancsak fontos mérföldkő volt, ami a szexualitás irodalmi megjelenítését illeti.
Salman Rushdie: Sátáni Versek
Sok irodalmi művet tiltottak be a történelem során, de egy olyan sem volt Rushdie könyvén kívül, ami miatt vérdíjat tűztek ki a szerzőre. Ruholláh Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője 1989. február 14-én az iráni rádióban a következőt fatvát hirdette ki: „Értesítem a büszke muszlimokat, hogy a Sátáni versek szerzőjét és mindenkit, aki részt vett a könyv kiadásában, bár ismerte a tartalmát, mivel a könyv az iszlám, a Próféta és a Korán ellen való, halálra ítélem.” A muszlim világban a részben Mohamed próféta élete alapján íródott regényt istenkáromlásnak minősítették és több helyen a nyílt utcákon égették el.
Vladimir Nabokov: Lolita
Ez egy olyan könyv, melynek híre sokkal sötétebb volt, mint ami a tartalma alapján jogos lenne: aki előzetes információi alapján nagyon szélsőséges tartalmat vár a könyvtől, aminek témája egy felnőtt férfi vonzalma egy kamaszlányhoz, az bizony csalódni fog. A mű valójában egy keserédes szatírája a századközépi amerikai társadalmi értékeknek, némi erotikus tartalommal. A könyv mégis tiltólistán találta magát az Egyesült Királyságban és az amúgy liberális Franciaországban is.
James Joyce: Ulysses
Bár nagyon sokan meg sem fejtik a „Nauszikaá” rész maszturbálásra vonatkozó utalásait, rengeteg olvasó pedig talán el sem jut a könyvben idáig annak hírhedten nehéz tartalma miatt, mégis a fejezetet obszcénnek minősítették, miután az egy irodalmi szaklapban publikálva lett. Sőt, a kritikusok vélhetően úgy gondolták, hogy mivel az egész könyv nehezen érthető, talán további nem elfogadható utalások lehetnek benne, ezért biztos ami biztos alapon a ’30-as években az Államokban és az Egyesült Királyságban tiltólistára került egy időre.
Erich Maria Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan
Igaz, rengeteg remekmű esett a nácik könyvégetéseinek áldozatául 1933-ban, köztük Kafka, Mann és Einstein munkái is, de egy sem fogalmazott meg olyan éles kritikát a háborús Németországról, mint Remarque műve. A nemzeti szocialisták és néhány nem náci író és katonai szervezet által is hazafiatlannak bélyegzett művet épp az teszi annyira hatásossá és nagyszerűvé, ami miatt elítélték: őszintesége és már-már horrorosztikus realizmusa.
George Orwell: Állatfarm
Az egyáltalán nem csoda, hogy Orwell műve a Szovjetúnió államaiban tiltólistán szerepelt, az annál inkább, hogy ez az állapot még a Berlini fal leomlása után is kitartott egy darabig. A mai napig be van tiltva Kubában és Észak-Koreában valamint a korrupció kritizálása miatt Kenyában, valamint az Egyesült Arab Emirátusokban, mivel egy beszélő disznót nehéz a muszlim erkölcsökkel összeegyeztetni.
J. D. Salinger: Zabhegyező
Salinger művének helyzete az Egyesült államokban kettős: a legtöbb helyen betiltott és a második leggyakrabban tanított könyv az iskolákban. Támogatói úgy látják, mint egy mű, ami segít megérteni és feldolgozni a kamaszok frusztrációit, ellenzői viszont minden rossz terjesztőjét látták benne, kezdve a gyilkosságtól, öngyilkosságoktól egészen a kommunista eszmékig. Amit a kritikusok azonban nem vettek figyelembe, az az, hogy ha egy könyvet a kamaszok lázadásának felszítása miatt betiltanak, azzal csak azt érik fel, hogy csak még kíváncsibbak legyenek rá.
John Steinbeck: Érik a gyümölcs
Steinbeck könyve ugyancsak erősen kettős hatást ért el: bár megjelenése után Pulitzer-díjat kapott munkájáért, Kern megyében – melybe a könyvben főszereplő család költözik – a bevándorlók életkörülményeinek nyers bemutatásáért betiltották, úgy érezték, az abban leírtak torz képet festenek és távol állnak a valóságtól. Irónikus módon aztán épp betelepült földműveseket kényszerítettek a könyv nyilvános elégetésére, ezzel némileg igazolva a könyvben leírtakat.
Források:
http://www.telegraph.co.uk/culture/books/8066784/Lady-Chatterley-trial-50-years-on.-The-filthy-book-that-set-us-free-and-fettered-us-forever.html
https://theculturetrip.com/north-america/articles/the-12-most-famous-banned-books-of-all-time/
https://en.wikipedia.org/wiki/Tropic_of_Cancer_(novel)
http://www.npr.org/templates/story/story.php?storyId=95190615
