Magánkiadás blog

Érzések, hangulatok kifejezése írásban

MyBook-blog Érzések, hangulatok kifejezése írásban

A személyes kommunikáció során hangszínbeli jelzésekkel, mimikával és gesztusokkal is tudjuk jelezni az adott témához való viszonyulásunkat. Metakommunikációs eszközeink, – arckifejezéseink, hanglejtésünk, kézmozdulataink – világosan jelezhetik beszélgetőpartnerünk számára, hogy állunk a témához, amiről épp beszélünk.

Ezen eszköztár az írott nyelv esetében szegényesebbnek tűnik ugyan – hiszen egyedül a leírt szövegre támaszkodhatunk az érzelmeink közvetítésében -, alaposabban utánajárva azonban itt is megtalálhatjuk a módot az érzelmek, hangulatok átadására. Az írásbeli kommunikációban is adott a lehetőség, hogy a megfelelő szavak, kifejezések és nyelvi eszközök segítségével illusztrálni tudjuk érzelmi perspektívánkat azzal kapcsolatban, amiről épp írunk.

A rendelkezésre álló eszközök száma végtelen, a személyes írói hangunk fejlődése során pedig egyre szélesebbé válik ez a repertoár. Az alábbiakban összeszedett 10 példával szeretnénk bemutatni néhány hangnemet, hangulatot és a hozzájuk kapcsolódó példákat.

1. Formális kommunikáció

A formális nyelvezettel leginkább a tudományos, akadémiai szövegekben találkozhatunk, valamint olyan szövegekben, melyekben magas fokú tiszteletet, nagy státuszbeli különbséget szeretnénk kifejezni. Ennek a stílusnak az esetében tárgyilagos, érzelemmentes és direkt, ugyanakkor tiszteletteljes közlésmódra kell törekedni. Fontos, hogy ne használjunk rövidítéseket, valamint, hogy tényalapú és nyelvtanilag kifogástalan legyen, amit írunk, ugyanakkor ügyeljünk rá, hogy ne is legyünk túl körülményesek.

”A tények azt mutatják…”
„Mindazok számára, akik érintettek az ügyben…”
”A legnagyobb tisztelettel szeretném jelezni,…”

2. Informális hang

Lényegében a formális hangnem teljes ellentéte. Olyan szituációk hangulatát kelti, mintha egy barátunkkal beszélnénk: barátságos és közvetlen, nyelvezete nem kötött, megtűri a nyelvtani lazaságot.

„Hahó! Mizu?“
„…Szandra kacagva bökte hátba barátját…”

3. Optimista

Optimista hangulatú írásainkban reményt fejezünk ki, a jövőben bekövetkező, pozitív eseményeket vetítünk előre. Még az aktuálisan felmerülő kihívások és nehézségek közepette is érzékeltethetjük az olvasóval a dolgok jóra fordulásának lehetőségét.

“… mondta megnyugtató mosollyal a szája szélén…”
“Tarts ki!”
“lelkesen”

4. Aggódó

Ezzel a hangnemmel elérhetjük, hogy az olvasóban egyfajta szorongást, félelmet keltsünk, valamint az ismeretlen miatti aggódást is kommunikálhatjuk így. Szereplőink frusztrációja és félelmei a megfelelő szófordulatok használatával könnyedén átragaszthatóak az olvasóra.

“A kezem remegett, még a lélegzetem is visszafojtottam.”
“Fel-le mászkált az ajtó előtt.”

5. Barátságos

A barátságos hangnem megnyugtatóan hat és bizalmat kelt. Formális és informális módon is lehet használni, attól függően, miről írunk éppen. Felkiáltójelek alkalmazásával tudjuk fokozni lelkesedésünk mértékét, de ezek használatával sem érdemes túlzásba esnünk, különösen formális helyzetekben.

“Eszter bátorítóan mutatta hüvelykujját a függöny mögül.”
“Sok boldogságot, haver!”
“Jajj, de cuki kiskutya!”

6. Sejtelmes

A sejtelmesség jelzi olvasód számára, hogy bizonyos fontos részletek még felfedetlenek maradtak. Fontos dramaturgiai szerepe is lehet, hiszen mivel az olvasó maga is kíváncsi lesz, mi jöhet még, figyelme nem lankad.

“A rejtélyes csomagon nem szerepelt a feladó neve.”
“Anne fejében megannyi tisztázatlan kérdés sorakozott válaszra várva,
amik segíthettek neki kibogozni az igazságot.”
“Azon töprengett…”

7. Asszertív

Az asszertív kommunikációs stílus tekintélyt és magabiztosságot sugároz, ugyanakkor egyenes és tisztelettudó. Ezt jól lehet alkalmazni, ha meggyőzés a cél. Világosan és határozottan biztosítja az olvasót az adott szereplő vagy helyzet kisugárzásáról.

“Izgatottság nélkül sétált fel a színpadra.”
“Rendíthetetlen magabiztossága az egész szobára nagy hatást gyakorolt.”

8. Lelkesítő

A lelkesítő hang egyszerre sugall támogatást és megértést. Alkalmazásával felülkerekedhetünk a korábbi félelmeinken és előkészíthetjük az ezt követő cselekvéseket.

“Eszembe jutott anyukám tanácsa, így vettem egy nagy lélegzetet és már el is kezdtem…”
“Felbátorodva”
“Megcsinálod!”

9. Meglepett

A meglepettség kifejezésével bizonyos események váratlanságát tudjuk jelezni. Egyaránt használható sokkoló, valamint örömteli helyzetek bevezetésére, leírására is.

“Elállt tőle a lélegzete…”
“Ledöbbentette…”
“Elkerekedett a szeme, ahogy meglátta…”

10. Együttműködő

Egy adott csoporton belüli kapcsolat erősítését szolgálhatja az együttműködő hangnem, amely bizonyos esetekben az olvasót is be tudja vonni a lapokról megismert közösségekbe. Nyelvhasználatában jellemző a “mi” névmás használata és a többes szám első személyű igeragozás.

“Együtt”
“Mi”
“Szeretném meghallgatni a véleményeteket”
“Ha együtt megyünk oda,...”

Írás során az egyes hangszínek folyamatosan váltják egymást, összeérnek. Ha jól alkalmazzuk őket, ez nem okoz törést a szövegben, sőt jóval életszerűbbé és gördülékenyebbé teszi írásunkat. Ne feledd, minél többet írsz, annál rutinosabb lehetsz alkalmazásukban és a most felsoroltakon túl számtalan másik hangszín használatának válhatsz mesterévé.

forrás: grammarly.com

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük